Fiúk, lányok és Tony Attwood
2007.10.05. 18:24 | lepisma_saccharina | 4 komment
Címkék: lányok aspie diagnózis awareness nemek harca attwood tanulási nehézségek
"Nem tudom eleget hangsúlyozni, az aspie lányok mennyire különböznek a fiúktól, és hogy mennyien vagyunk még odakint, csak jobban meg tudjuk tanulni a normális viselkedést és az emberek megfigyelését. A könyvek nagyon jó szolgálatot tehetnek, mert nyugodtan leülhetsz velük, és kiheverheted a szenzoros túlterhelést anélkül, hogy bárki lustának nevezne." (ParentsCentre fórum)
Nagyot néztem, mikor az első forrást megláttam, ugyanis Attwoodnak (aki egyébként Craig Nicholls-t, a The Vines frontemberét is diagnosztizálta) eddig 1, azaz egy darab könyve hozzáférhető Magyarországon, az első posztban említett Különös gyerekek, abban meg egy fia mondat nincs a nemek közti különbségekről. Kiderült, hogy konkrétan az aspie lányokról is van egy könyve (Asperger's and Girls; ha valakinek meglenne, kommentben szóljon ránk, lefordítjuk és kiadjuk :-)), valamint hogy a statisztikák sem tévedhetetlenek, és amit a szervezeteknél lehet látni, hogy 8 az egyhez a fiútöbbség, lehet, hogy teljesen alaptalan.
A második forrás még érdekesebb, mert személyes tapasztalat, és megmagyarázza azt, hogy miért kellett 18 éves koromig várnom a felismerésre, amikor már a gimnáziumi felvételik után elirányítottak egy - tényleg hozzáértő, nem afféle szakmai gyakorlat nélküli újonc - pszichológushoz, sőt, még a Vadaskertben is jártam egy hétig. Egyszerűen túl jól rejtőzködtem - annak az egy hetes megfigyelésnek is az volt az összes célja ugyanis, hogy bebizonyítsák, nem jelentek veszélyt a többiekre. Mondjuk én inkább úgy éreztem, mindenki más jelenti a veszélyt rám, de ez a rendszert nem szokta érdekelni.
Alapvető különbségek tényleg vannak - össze is írtam saját tapasztalatok és az internet kedves, poros, elfeledett zugaiban talált infómorzsák alapján, melyek ezek:
- A fiúknál inkább a zárkózottság hangsúlyos, a részleges kommunikációképtelenség és ügyetlen önkifejezés; míg mi csajok inkább az érzékszervi problémákkal (főleg túlérzékenység/túlterhelés, de kiesések, alulingereltségi időszakok is, pl. egy időre kiesik a tapintásérzék és sérülésekkel kell "újraindítani") vagyunk jobban ellátva.
- A gyakran (bár nem törvényszerűen) az Aspergerrel együtt járó tanulási nehézségek közül a diszlexia a fiúknál, míg a diszkalkulia a lányoknál gyakoribb (kb. mint az NT humán/reál arány, csak persze szélsőségesebb). Ezért van az, hogy a "geek" srác odavan a Rizikóért meg a matekért, irodalomórán viszont az aspie barátnője segítségét kéri :-)
- A korai időszakban mindkét nemnél jelen levő agresszív kitörések, "kezelhetetlen" dührohamok a lányok esetében idővel nagyobb mértékben csökkennek, mint a fiúknál (talán azért, mert jobban képesek befelé fordítani ezeket, vagy jobban megy az érzések kreatív feldolgozása).
Mindezek azt eredményezik, hogy minket nehezebb észrevenni. De egy pillanatra se higgyük azt, hogy könnyebb az aspie lányok helyzete, csak mert jobban beleolvadnak környezetükbe. Az AS ugyanúgy nehézséget jelent mindenkinek, akinek van. Éppen ezért nagyon fontos lenne, ha az azonosítás több odafigyeléssel és hatékonyabban tudna működni, mert a felismerés az első lépés a nehézségek leküzdése felé.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nemvonat 2007.10.05. 18:52:28
- Vagy nem ismerték - a kilencvenes évek elején akár még ez is lehetett egy ok nálunk.
- Vagy minket szülőket akartak megkímélni azzal, hogy nem adtak nevet a tünetegyüttesnek.
Azt többen is mondták, hogy szerencsénk, hogy nem fiú (??). Ezzel valószínűleg arra céloztak, amit írtál, hogy egy lány jobban tud rejtőzködni aspieként. Így történhetett, hogy 22 évesen egyedül talált rá a megnevezésre, és világított meg számunkra visszafelé is nagyon sok történést.
Könnyebb lett volna, ha tudjuk....
semota_kulfoldrol 2007.10.06. 15:21:21
először is egy kötözködés: az Atwood-könyv kitér a nemek közti különbségre, bár csak néhány oldal erejéig.
most meg akkor a releváns hozzászólások:
a jobb alkalmazkodás sztem azért lehet, mert a társadalom a nőktől az ember megkívánja a jobb alkalmazkodást ... és a lányok alapból simulékonyabbak, mint a hasonszőrű fiúk (még akkor is, ha engem még tévedésből se nevezne senki simulékonynak :P ) másrészt, a fiúk világa sokkal keményebb, konfrontatívabb és kompetitívabb, mint a lányoké .. persze ez nem jelenti, h a lányok ne csesztetnék a másikat, de legalább nem verik össze a náluk gyengébbeket.
azt is igaznak tartom, h a csajok idővel jobban meg tudják tanulni kezelni a kitöréseket ... nekem is megy mostanra már, pedig valaha igen hardos vtam :-/ bár azért jobb, ha most se szívóztok velem ;)
elnézést az alacsony kohéziójú szövegért, mindenről a modem tehet :P
ngami 2010.09.26. 08:11:59
nehezen viselem a városi életet, túl nagy a zaj, büdös... időnként legszívesebben őrjöngenék... dehát azt nem illik:)
most gyógyszert szedek, mert az állandó szorongás, időnként rettegés erősen kivette az energiáimat. kicsit jobb a helyzet:)
pszichoterapeutához is járok. még nem mondtam neki, hogy mit gondolok, először megerősítés kellene egy szakembertől, de még nem találtam. tiszta gáz, hogy csak az autizmus alapítvány van, ahol vagy fél évet kell várni! felháborító!
na ennyit erről. üdv mindenkinek, aki olvassa! :)