Az autizmushoz gyakran társulnak egyéb dolgok, amelyek lehetnek pozitív vagy negatív, esetleg szimplán "eltérő" jellegűek. Különböző tanulási rendellenességektől az atipikus beszéd- és/vagy motoros fejlődésen keresztül a figyelem- és hangulatzavarokig bármi előfordulhat. Ezek egy része magának az autizmusnak illetve a környezetnek az autista személyre adott reakciójának a következménye, másik része pedig azzal összefüggő genetikai háttérrel bír. Hogy melyik csoportba mi tartozik, az nem mindig egyértelmű, de pl. a depresszió, a PTSD és a (főleg szociális) szorongás inkább az első, míg a Tourette, az ADHD, OCD, a gyrus angularis tünetcsoportjai (pl. dyslexia, dyscalculia, hyperlexia), szinesztézia stb. inkább a második kategóriába sorolhatóak. Amiről most szó lesz, az egy komplex jelenség, amelynek kialakulásában a szenzoros túlérzékenység és öröklött tényezők egyaránt szerepet játszanak: a (tévesen) téli depresszióként is ismert szezonális affektív zavar (SAD).

Az autizmus ún. neandervölgyi elmélete szerint valószínűsíthető, hogy egyes állatokhoz hasonlóan a SAD-ban érintett emberek is belső hibernációs órával rendelkeznek, amely hangulat- és energiaszintváltozás formájában jelzi a szervezetnek, hogy ideje csökkenteni az aktivitást a téli időszakra. Ez azonban nem ad magyarázatot a fordított ciklusú SAD-ra, bár egyes feltételezések szerint az csupán a hideg éghajlatra adaptálódott neandervölgyi szervezet reakciója a melegebb éghajlaton történő huzamosabb tartózkodásra. Mindenesetre ez nem lezárt kérdés, bár magára a neandervölgyiek és a mai ember közötti hibridizációra épp nemrég találtak újabb bizonyítékokat, az még nincs minden kétséget kizáróan bizonyítva, hogy ennek az autizmushoz köze lenne.

Miben különbözik a SAD a "szimpla" depresszív epizódoktól illetve bipolarizmustól azon kívül, hogy időjárásfüggő? Személyes tapasztalat alapján pl. abban, hogy hangsúlyozottabban fizikai jellegű diszkomfortérzettel jár, nem csupán érzelmi jelenség, és nem jár önértékelési zavarral. Akár láz, mellkasi vagy ízületi fájdalom, hányinger is jelentkezhet. A depresszív szakaszban úgy érzi az ember, mintha egy óriási súlyt cipelne; fáradtság, alvászavar, kognitív teljesítménycsökkenés, ingerlékenység, étvágytalanság, érdeklődéscsökkenés lép fel. Az időjárás változásával a tünetek szinte azonnal javulnak vagy eltűnnek. Ezenkívül vannak bizonyos technikák, amelyek segítségével a funkcionalitást fenn lehet tartani illetve el lehet viselni a rossz időszakot, pl. kvarclámpák segítségével szimulálni lehet a nyári napsütést a lakásban, vagy gyakori hideg zuhannyal a kritikus szint alá lehet csökkenteni a testhőmérsékletet. Nyári SAD esetén a fordított napirend is sokat segíthet, éjjel általában kevésbé zavaróak a fény- és hőmérsékletviszonyok.

Nektek milyen praktikáitok/tapasztalataitok vannak ezzel kapcsolatban? Pl. mit lehet tenni, ha egy harminchatfokos délutánon vizsgázni kell mennie az embernek, de úgy érzi, hogy megmozdulni képtelen? :-/ (Végül eljutottam, át is mentem, de nem volt egy leányálom.)